DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda
Információk a magyar építési piacról
Publikációk
Bérlakásépítés tehetőseknek - Népszabadság, 2010.04.27.
Még az idén visszaállíthatják a szocpolt, januártól jóval szélesebb kör számára tehetnék elérhetővé a lakáshitelekhez kapcsolódó kamattámogatást, a tulajdonszerzésre képtelen rétegnek pedig a lakbérfizetéshez nyújthatnak állami segítséget - vázolja a hamarosan megalakuló Fidesz-kormány lakáspolitikájának lehetséges kezdeti irányát Varga Dénes közgazdász, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda ügyvezetője. A következő kabinet gazdasági csúcsminisztereként emlegetett Matolcsy György egykori tanácsadója szerint az egyénhez kötött támogatási formák hatékonyabb lakáspolitikai eszközök az építőipari vállalkozásoknak juttatott állami megrendeléseknél. Éppen ezért vakvágánynak tartja a Fidesz által is többször emlegetett állami bérlakásépítési programot.
- Ha valóban felépülne minden évben 40 ezer új lakás, amelynek az ötöde bérlemény lenne, akkor húsz év alatt alig egy százalékkal növekedhetne a bérlakások aránya a hazai lakásállományban, miközben cirka háromezer milliárdot emésztene fel - számol Varga Dénes. - A magyar gazdaságban aligha van enynyi tartalék. S ha mégis lenne, érdemes-e arra költeni, hogy befolyásos emberek szerezzék meg a bérlakásokat gyermekeiknek, hogy azután néhány év múlva kedvezményes áron megvehessék?! - folytatja a szakember, mondván, a piaci bérleti díjat más úgyse tudná megfizetni. Várakozásuk korántsem lenne alaptalan, hiszen az önkormányzati lakások kiárusítása rendíthetetlenül folyik. (Például Győrben eladott bérlakások árából vesznek új bérlakásokat a bedőlt hiteleseknek! - A szerk.)
A másik dilemma: a minőség. Gyenge minőségű lakást nem szerencsés közpénzből építeni, a korszerű, energiahatékony megoldások alkalmazása viszont jelentősen drágítja a kivitelezést. A beruházás megtérülési ideje így csak a piacival azonos mértékű bérleti díjakkal csökkenthető elfogadható szintre. Ezt viszont aligha tudják megfizetni azok a szociálisan rászoruló családok, akiknek elvileg a lakások épülnének. Az alanyi jogon adott, szobadon felhasználható lakbértámogatás ezen is segítene. De ha az állam a beruházók mellett a családokat is támogatja, akkor olyan drága lesz a program, hogy aligha épül nyolcezer bérlakás évente. Igaz, a kevesebb átadásából is lehet politikai tőkét kovácsolni.
Csakhogy a lakáspolitikának meglehetősen szűk mozgásteret szab a költségvetés. Varga Dénes szerint a hitelek után bevezetendő adókedvezményt aligha engedheti meg magának az új kormány, hiszen akkor miből futná adócsökkentésre?! A mindenkori adószabályokat ráadásul évente újraalkotják, ami kiszámíthatatlanná tenné a rendszert.
A közelmúltban otthonteremtő javaslatokkal előállt Társaság a Lakásépítésért Egyesület láthatóan nem is reménykedik ciklusokon átívelő programban, inkább gyorsan "lefölözhető" kísérleti projekteket ajánl. Lobbiérdekektől hajtva nemigen foglalkoznak a korábbi tapasztalatokkal. Így azzal sem, hogy a Széchenyi-terv bérlakásépítési akciói legfeljebb az önkormányzatok akut pénzügyi gondjain segítettek, a kitűzött lakáspolitikai célokat meszsze nem sikerült teljesíteni. A programok kudarcaira az Állami Számvevőszék (ÁSZ) több vizsgálata is rámutatott, akárcsak a lakáshitelek kamattámogatására költött milliárdok bizonytalan hasznosulására.
)
A közgazdász nem teljesen ért egyet az ÁSZ megállapításaival. A Fidesz által 2000-ben elindított otthonteremtő program valóban lendületbe hozta a honi ingatlanpiacot, több százezer családnak segített lakáshelyzete javításában, csakhogy a kormányváltás után a lovak közé dobták a gyeplőt. A bankok (vissza) élve azzal, hogy a Fidesz a közelgő választások miatti túszhelyzetben szabad kezet adott nekik, arcátlan jutalékok és kamatmarzsok révén hatalmas pro? tot zsebeltek be. Ez rendkívül megdrágította a finanszírozást. A Fidesz remélhetőleg tanult a hibákból és olyan bankot is megbíz a támogatott hitelek közvetítésével, amelyre tulajdonosként, jelentős részvényhányad birtokosaként befolyással bír, így nem szállhatnának el járulékos költségek. A rendszer pedig lényegesen olcsóbb lenne.
Varga Dénes szerint a hitelfelvevők számára kívánatos hiteldíj 3 százalék lenne, amit az állam egészítene ki maximum 9 százalékra. A támogatás mértéke a csökkenő inflációval együtt zsugorodna. Az így felszabaduló pénzt az euró várható bevezetésére készülve egy tartalékalap létrehozására kellene fordítani, amelyből a hitelek átváltásakor, illetve a mostani pénzügyi válsághoz hasonlatos helyzetekben segítő kezet nyújthatnak a bajbajutottaknak. Ezúttal nem szabad elfeledkezni a monitoringról sem, ami az állami pénzek hasznosulását követné nyomon.
A szocpol néven ismertté vált lakástámogatás ismételt bevezetését ugyancsak hasznosnak tartaná a DEM vezetője, mivel ezzel közvetlen, mindenki számára egyformán elérhető segítséget nyújthatna az állam az otthonteremtőknek, ráadásul a piacra is jótékony hatást gyakorolhatna. Elvégre a lobbistáknak abban igazuk van, hogy új megrendelések nélkül aligha állhat talpra az építőipar, nélküle pedig nehéz elképzelni a magyar gazdaság megerősödését.
Vissza...
Megvásárolható munkáink
Aktuális munkáink
Korábbi munkáink
________________________