Csalóka számok - Magyar Hírlap, 2005.03.29.
A kedvező időjárás nélkül tehát a magyar gazdaság növekedési üteme tavaly nem gyorsult, hanem lassult volna 2003-hoz képest, és nem produkált volna a fejlett európai országokhoz képest kétszeres növekedési dinamikát! A KSH adatai szerint a GDP négy százalékkal bővült tavaly.
Erről el szokták mondani, hogy duplája annak, amit a fejlett európai országok fel tudtak mutatni, sokak szerint végre a gazdaság fenntartható növekedési pályára került, a növekedés gyorsult, hiszen a 2004. évi négy százalék lényegesen jobb eredmény, mint a 2003-as három. A gazdasági növekedés üteme végre meghaladta a fogyasztás bővülésének ütemét. Mondják, hogy ezzel megfordult a 2000 óta lefelé menő trend, aggodalomra tehát nincs okunk. Az is elhangzik, hogy lám, 2004-ben végre megtörtént a kiigazítás, a reálbérek nem nőttek, sőt mintegy fél százalékponttal csökkentek (ha a 13. havi bér későbbi, 2005-re áthúzódó kifizetésének hatásától eltekintünk), és a növekedés mégiscsak gyorsult. Számos makrogazdasági elemzőtől hallhattuk, olvashattuk ezeket a megállapításokat. Mindez azonban csak addig állja meg a helyét, amíg a gazdasági növekedésről mindössze az újságokban megjelent cikkeket olvassuk.
A számok ugyanis már első ránézésre is mást mutatnak. Nézzük, miről is van szó.
A 2004-es év a mezőgazdaságnak kiemelkedő éve volt. A kedvező időjárásnak köszönhetően rendkívül jó volt a termés, ha máshonnan nem, az értékesítési, raktározási problémákról szóló hírekből is értesülhettünk erről. Tavaly tehát a mezőgazdasági teljesítmények növekedése "húzta" a GDP növekedését. Felvetődik a kérdés: ha a mezőgazdaságban megtermelt GDP-től eltekintünk, milyen teljesítményt ért el a magyar gazdaság 2004-ben és az előző évben, 2003-ban? Indokolt a felvetés, hiszen a mezőgazdaság teljesítményét az időjárás igen nagy mértékben befolyásolja, és ha utol akarjuk érni Európát, arra aligha számíthatunk, hogy az időjárás ezután minden évben javulni fog.
Első látásra azt hihetnénk, hogy a mezőgazdasági termelés volumenének ingadozása nemigen befolyásolhatja a GDP növekedési ütemének alakulását, hiszen az ágazat 2003-ban mindössze 3,5 százalékkal részesedett a teljes magyar GDP-ből. Ez a viszonylag kis súlyú ágazat viszont 36,3 százalékos növekedést produkált tavaly! Ez már van akkora változás, hogy megzavarhatja a tisztánlátásunkat, amikor a gazdaság egészének fejlődéséről beszélünk. Érdemes tehát egy kicsit számolni. Ha a teljes GDP-ből kivonjuk a mezőgazdaságot, az index már csak 2,8 százalék lesz. A kedvező időjárás nélkül tehát a magyar gazdaság növekedési üteme tavaly nem gyorsult, hanem lassult volna 2003-hoz képest, és nem produkált volna a fejlett európai országokhoz képest kétszeres növekedési dinamikát!
A mezőgazdaság nélkül vizsgálva a GDP növekedését, a felzárkózás esélyeiről valósabb képet kapunk. Rögtön láthatjuk, hogy így a növekedés üteme 2003-ról 2004-re nem három százalékról négyre, vagyis egy százalékponttal gyorsult, hanem 3,3 százalékról 2,8 százalékra, vagyis 0,5 százalékponttal lassult. Tehát a fejlett európai országokhoz képest a növekedési ütem nem kétszeres, a különbség pusztán 0,8 százalékos. A növekedési ütem ekkora különbségével, ha ez maradna a jellemző, szó sincs felzárkózásról. Sajnos a rossz hírek ezzel nem érnek véget.
Ha a mezőgazdaság teljesítményét vizsgáljuk, láthatjuk, hogy az meglehetősen szélsőségesen ingadozik, természetesen az időjárás függvényében. Miután 2004 kiugróan jó év volt, ehhez képest 2005-ben még egy tízszázalékos visszaesés is azt jelenti, hogy az időjárás a mezőgazdaság számára az átlagosnál sokkal kedvezőbb lesz. Ha viszont 2005-ben a mezőgazdaságban tíz százalékkal esik az ott megtermelt GDP, és a többi ágazat ugyanazt a növekedési ütemet produkálja, mint 2004-ben, akkor a GDP növekedési üteme 2005-ben nem a sokak által prognosztizált 3,6-4,0 százalék, hanem csak 2,2 százalék lesz!
A kormány és a különböző gazdaságkutatók előrejelzései 2005-re csekély különbségekkel négy százalék körüli GDP-növekedést várnak. Ennek az eredménynek az eléréséhez a gazdaság mezőgazdaságon kívüli részének a 2004. évi 2,8 százalékos növekedése után valószínűleg legalább 4,7 százalékkal kellene bővülnie. Nem látom megalapozottnak ezt az optimizmust. A növekedési ütem ilyen mértékű gyorsulására a mai helyzetben csakis a fejlett európai országok gazdasági növekedésének valamivel erőteljesebb élénkülése esetén lehetne számítani, ennek viszont ma kevés jelét látni.
Érdemes lenne azt is megvizsgálni, hogy a lakásszektor és ezzel nagyrészt összefüggésben a bankszektor által 2004-ben elért eredmények hogyan befolyásolták a gazdasági növekedés fő számait, és az itt végbement növekedés mennyiben köszönhető a 2003-ban végbement folyamatoknak. Ez sem javítaná, hanem inkább rontaná azt a képet, melyet a 2004. évi gazdasági növekedésről alkottunk magunknak.
Mindez persze azt is jelenti, hogy mégsem mennek olyan jól a dolgok, mint ahogyan az az első pillanatban látszik. Valószínűleg érdemes lenne újragondolni néhány, ma alapigazságnak tartott közhelyet is. Tudomásul kellene venni például, hogy az állam túlköltekezésének visszaszorítása, a megszorító intézkedések önmagukban nem képesek "fenntartható növekedési pályára" terelni a gazdaságot.
Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda ügyvezető igazgatója
Vissza...
Megvásárolható munkáink
Aktuális munkáink
Korábbi munkáink
________________________