Emelni kellene a lakástámogatásokat - Népszava, 2004.09.23.
A vártnál alacsonyabb áfa-bevételek részben a lakáseladás visszaesése miatt következtek be - mondja Varga Dénes.
A lakásépítés állami segítése nemzetgazdasági és politikai szempontból egyaránt elengedhetetlen. Az ország egészének érdeke, hogy a lakásállomány fejlődjön, s ezért célszerű megfontolni a támogatások emelését - mondta lapunknak a DEM Információs és Gazdaságkutató Kft ügyvezetője. Varga Dénes hozzátette: ha ugyanis ezzel lemaradunk, akkor később óriási lesz a behoznivaló. A támogatás mellett szól az is, hogy kétségtelen: hozzávetőlegesen azonos nagyságrendű bevétele származik az államnak, mint amennyi kiadással ez jár. Bizonyos számú lakás egyébként állami adóforintok nélkül is megépül, így a DEM ügyvezetője szerint ma vélhetően 30 ezer új otthon felépítése nem kérdéses.
- A lakásépítéssel foglalkozó cégek sürgetik az állami támogatás bővítését, mondván csak így teremthető meg a fizetőképes kereslet a lakáspiacon. A Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége szerint égető a helyzet, hiszen ez évben rendkívüli mértékben visszaesett a lakásvásárlások száma. Ön hogy látja mindezt?
- Magyarországon valóban szükség van arra, hogy több lakás épüljön, de tekintettel kell lenni a lehetőségekre is. A lakásépítők alaposan ismerik az egyik oldalt, ám a döntéshozóknak azt is mérlegelniük kell, hogy ha valamire nagyobb összeget fordítanak, akkor másra kevesebb jut. A költségvetésben választani kell. Igaz, hogy ha többlettámogatást kap a lakásügy, akkor azonnal megjelenik a mi kalkulációnk szerint a többlettel azonos nagyságrendű költségvetési bevétel. A DEM Kft. azt nem állítja, hogy ezzel nyer a büdzsé. Az viszont kétségtelen, hogy hozzávetőlegesen azonos nagyságrendű a bevétele, mint a támogatás okozta kiadás. S nem szabad letagadni azt sem, hogy a lakásépítő cégeknek igaza van abban: a vártnál alacsonyabb áfa-bevételek részben az értékesítés csökkenése miatt következett be.
- Reálisnak tartja azt, amire az egyik építő cég hivatkozott: idén mindössze 15-30 százaléka a megkötött adásvételi szerződéseknek tavalyhoz viszonyítva.
- Biztos van olyan vállalkozás, amelyikre ez igaz, általánosan azonban nem ennyire tragikus a helyzet. Becslésem szerint nagyjából 30 százalékkal esett vissza az értékesítés tavalyhoz képest, a 70-80 százalékos csökkenés szerintem egyedi. Hangsúlyozni kell azonban, hogy nem mindegy, mihez viszonyítjuk a 2004-es adatokat. Az előző esztendőben ugyanis hihetetlenül sokan vettek lakást, attól félve, hogy ha várnak, akkor lényegesen rosszabbak lesznek a körülmények. Tehát a tavalyi kiugróan magas adat miatt szembetűnőbb a visszaesés.
- Annál is inkább, mert azok is a 2003-as adatokban jelentkeznek, akik eredeti terveik szerint ez év elején cseréltek volna otthont.
- Nagyon sokan lehetnek azok, akik idén vásároltak volna, végül azonban korábban léptek. Ez egy hátrányos dolog, és ebben vitathatatlan a lakáspolitika felelőssége. Ha nem lennének olyan magasak a kamatok, nyilvánvalóan sokkal kevésbé zavarta volna meg a piacot a szigorítás. Jobban alakult volna a helyzet, ha a korábbi években az emberek egy kicsit hosszabb távon tudtak és mertek volna gondolkodni, s a kiszámítható gazdaságpolitka mellett könnyebben tervezhették volna meg későbbi lakhatásukat. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy bizonyos számú lakás mindenféle támogatás nélkül is megépül. A keresetektől, a jövedelmi helyzet alakulásától függ, hogy mennyi. A 90-es évek közepén ezt a számot 15-20 ezer közé tettük, vélhetően ez most már közelebb van a 30 ezerhez.
- Ha ez így van, az azt jelenti, hogy az átadott lakások háromnegyede így is-úgy is elkészül.
- Igen. Az idei évben a DEM várakozása szerint 38 ezer új lakóingatlant adnak át. Ám nem biztos, hogy valamennyi lakás gazdára talál, amelyik használatbavételi engedélyt kap. Előfordulhat, hogy a kész otthonok bizonyos százalékát csak jövőre sikerül eladni. Amikor amellett érvelünk, hogy az állam növelje a lakástámogatások összegét, akkor azt kell figyelembe venni, hogy a növekvő támogatások hatására megépülő lakásoknál sokkal nagyobb arányban vesznek igénybe állami segítséget, mint az átlaglakásnál. Abból kell kiindulni, hogy az építőipar egy gazdasági ágazat, s kötelessége a közterhekhez hozzájárulni. Az más kérdés, hogy a befizetendő adókból ennek a szektornak támogatás formájában valami visszajár, hiszen nemzetgazdasági érdek, hogy a lakásállomány fejlődjön. Úgy gondolom, az ország lakásállományát úgy kell felfogni, mint az ember saját családi házát: arra időnként költeni kell, és ha ez elmarad, akkor később már irreálisan nagy pénzért lehet csak helyreállítani az értéket. Nyilván a lakásállomány szintetartása bonyolultabb, hiszen a legkülönfélébb területeken és módokon kell rá költeni. És jellemzően ott, ahol a tulajdonosoknak nincs elég pénze. Meg lehet ezt közelíteni másként is: amikor én a lakáscélom megvalósításához kapok állami támogatást, akkor azt évtizedek alatt visszafizetem, hiszen az én adómból más kap támogatást. Az a cél, hogy lehetőleg ne kelljen évtizedeken keresztül takarékoskodni, hanem előrébb tudjak lépni és tudjakmás lakásba költözni akkor, amikor az életemben odaérek. A lakástámogatásokat akkor kell megkurtítani, ha gazdasági vészhelyzet van, amikor lényegesen rosszabbak a körülmények, mint jelenleg Magyarországon.
- Tehát most nem indokolt a szigorítás.
- Most nem. Amikor kiszámoljuk azt, hogy egy új lakás megépülését milyen összeggel támogatja az állam, jelenértéken számolunk a kamattámogatások összegével. Olyan ez tehát, mint egy hitel, hiszen a költségvetési bevételek a lakás eladását követően szinte azonnal jelentkeznek, míg a támogatásnak az utolsó részlete csak 14 év múlva fog majd jelentkezni. Ebből következik, hogy nem okozna óriási kiadást, ha a kamattámogatások mértékét növelnék, s nem értek egyet azzal sem, hogy ez aránytalanul megterheli a költségvetést, hiszen akárhogy vitatkozunk ezekről a többletbevételekről, ezek ténylegesen jelentkeznek a büdzsében. A lakástámogatásra fordított támogatás éves szinten várhatóan meg fogja haladni a 240 milliárdot, ám nem szabad elfelejteni, hogy döntően a 2003-ban kötött szerződéseket támogatjuk, amikor a szabályok mások voltak, mint most. Azt is figyelembe kell venni, hogy ha most mondjuk egy százalékkal megemelik a kamattámogatást, az viszonylag csekély költségvetési hatást gyakorol idén és jövőre. A kamattámogatások rendszerében az a veszélyes, hogy halmozódó kiadásokról van szó, hiszen ha minden évben kötnek százezer szerződést, akkor tíz év múlva egymillió szerződőt kell támogatni. Ezen segíthet, hogy Magyarországon néhány éven belül a jelenleginél jóval kisebb lesz az infláció, s ezt követeli meg az EU pénzügyi rendszeréhez való csatlakozás is. Ennek ereményeképp pedig alacsonyabbak a kamatok, ami miatt sokkal kevesebbet kell ahhoz az államnak hozzátenni, hogy a családoknak egy vállalható törlesztőrésszel kelljen kalkulálni.
- A GKI szerint tíz százalékkal több bevétele származik az államnak a lakásépítésből, mint amennyi kiadást okoz a támogatás, az Önök, a DEM Kft. kalkulációja azt tükrözi, a bevétel megegyezik a kiadásokkal. Ha ez így van, akkor az államnak érdeke minél jobban ösztönözni a lakásépítést, nem?
- Olyan ez, mint a mezőgazdaság esetében: azt is támogatjuk különböző okokból, összességében azonban a mezőgazdaság a költségvetés szemszögéből nettó befizető. Nem arról van tehát szó, hogy el kell tartani a mezőgazdaságot, mint ahogy nem kell eltartani a lakásügyet sem. Ezeknek a területeknek nemzetgazdasági, politikai okokból is indokolt a támogatása. De nem ez a legfőbb érv. Sokkal fontosabb, hogy ha ezek a támogatások hosszabb ideig elmaradnak, akkor évek múltán sokkal nagyobb összeget kell majd a lakásállományra fordítani.
- Ön szerint valóban elérnék céljukat a lakásépítő cégek, ha magasabb lenne a támogatás? Teremtene fizetőképes keresletet a nagyobb állami segítség?
- Mindenképpen. S ez rövid távon nagyobb hasznot hozna az országnak, mint amekkora teher lenne a költségvetés számára. És nem elsősorban a többletadó-bevételekre gondolok. A támogatások mértékének érezhető növelése nettóban néhány milliárd forintos többletkiadást okozna a jövő évi költségvetésben. S ezzel nem csupán a lakásépítő cégek kerülnének jobb helyzetbe. Az ország számára érték, ha van egy jól működő lakásépítő ágazata. S ha az állam mondjuk 20 milliárddal többet költ lakástámogatásra, akkor abból 16-18 milliárd befolyik többletbevételként. Tehát a nettó többletkiadás az csak 2-4 milliárd forint lenne. S ezzel kell kalkulálni, hogy azért a néhány milliárd forintért mit kapunk.
- És mit kapunk?
- Pozitív következmény, hogy nem ingadozik a piacon olyan mértékben a kereslet, nem kell embereket elbocsátani, nem kell évek múlva megint ráerősíteni a lakáspolitikára. Nem utolsó sorban pedig az állampolgárok széles rétege számára kalkulálhatóvá, tervezhetővé válik, hogy 1-2 vagy 3-4 éven belül hogyan tudnak továbblépni, s a jövedelmükből mit lesznek képesek megvalósítani. Ez a haszon, és én azt gondolom, hogy ez sokkal többet számít, mint az a 2-3 milliárd forint, amivel többet kell elvonni más területektől.
Holubár Zita
Vissza...
Megvásárolható munkáink
Aktuális munkáink
Korábbi munkáink
________________________