Mitől lesz fejlettebb a lakásállomány? - Népszabadság Ingatlanpiac, 2002.02.01.
Magyarországon utoljára 1990-ben épült 40 ezernél több új lakás. A kutatók eltérően vélekednek arról, hogy a lakásállomány "egészségéhez" valóban elengedhetetlen-e, hogy az európai gyakorlatnak megfelelő évi 40 ezres szintet teljesítsük.
Ha az új lakások építését kormányzati ciklusonként vizsgáljuk, a statisztikai adatok gyakorlatilag nem tükröznek igazi fordulatot. Ugyanakkor például a vállalkozói lakásépítés vagy a lakáshitelkamatok döntő mértékben változtak.
Az adatok - amelyeket egyebek mellett a kormányok teljesítményének mérlegéhez használnak - ráadásul sokféle értelmezést tesznek lehetővé, hiszen a lakáspiac számai olykor ellentmondásokat rejtenek. A DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda tanulmánya például leszögezi, hogy hosszabb időtávon komoly ellentmondás van az építési engedélyek és a megépült lakások számának alakulása között. Előfordulhat hogy adott építési telekre több engedélyt is kiadnak, de az aktuális mellett a korábban kiadott engedélyek is szerepelnek a rendszerben. Az is igaz, hogy igen gyakran az engedély kiadásától számítva évek telnek el, mire egy lakás megépül.
A megépült lakások mérlegénél tehát nem használható a kiadott építési engedélyek száma. Azt is érdemes vizsgálni az újonnan épült lakásoknál, hogy mekkora otthonok épülnek. A magánerős építkezéseknél a családi házak egyre nagyobb alapterületűek, azonban a vállalkozói lakásépítésben és a bérlakásprogramban a 40 négyzetméter körüli kis lakások viszik a pálmát.
Szakmai körökben gyakran elhangzik, hogy a használt lakások mintha nem is léteznének, pedig a lakásállomány jelentős részét képezik. Hegedűs József, a Városkutatás Kft. vezetője úgy véli, a lakáspolitikusok többsége a lakásszámok bűvöletében él; 1998 és 2001 között a lakásépítésre szánt támogatás megduplázódott (nominál értékben), azonban így is csak maximum 30 ezer új lakást hozott az elmúlt év.
Az új lakások ára megugrott, a régieké stagnál, a különbség pedig egyre nagyobb. A háztartások többsége a jövőben is inkább a használt lakásra koncentrál, hiába az új lakást preferáló támogatási rendszer.
A Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, Hegedűs Éva elmondta, hogy éppen az otthonteremtési program keretében vezették be először a használt lakásokhoz felvehető hitelek kamattámogatását, amelynek mértéke 7%, így a használt lakások vásárlásához jelenleg a piacihoz képest csaknem feleakkora kamattal (7,9%) lehet támogatott hitelt felvenni.
Emellett létezik az úgynevezett fél-szociálpolitikai kedvezmény, amely meglévő lakás bővítéséhez kapható, illetve a nagycsaládosok számára érhető el, ha korábbi otthonukat nagyobb méretű használt lakásra cserélik.
A kutató véleménye szerint amellett, hogy a használt lakások mobilitása és korszerűsítése fontos eleme a magyar lakásszektornak, a lakásberuházások is lényegesek, de ez nem azt jelenti, hogy a kormánynak kell a központi pénzekből, például adóbevételekből növelnie ezeket a beruházásokat.
Ehelyett olyan feltételeket kell teremteni, amelyek mellett a középosztály bátran vehet fel hitelt, és nem kell tartania attól, hogy a makrogazdasági változások lakásának elvesztését jelenthetik. Hegedűs József úgy látja, nem a kiszámíthatatlan támogatás, hanem a biztos, kiszámítható környezet segíti a lakásszektor fejlődését.
Vissza...
Megvásárolható munkáink
Aktuális munkáink
Korábbi munkáink
________________________